Komlódtótfalu község

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon, a Szamos folyó mellett fekvő település. Mátészalka 39 km, Porcsalma 12,5 km, Pátyod 10 km, Szamostatárfalva 6 km, Szamosbecs 3 km. távolságra található.

Története

Komlódtótfalu hajdan két község volt: Komlód és Dombó. Levéltári és régészeti kutatásokból megállapítható, hogy a 10.-11. században már létezett a település. 1337-ben készült oklevélben említik Komlód néven a falut, mint a Komlódi család birtokát. Dombó, mely szláv eredetű név és magyarul „tölgy” a jelentése – első okleveles említése 1312-ben történt, mint a Darahy család birtoka. 1430-ban már Tótfaluként írják nevét. Ezt követően a két település eggyé vált. A 15. századtól a Becsky család birtoka lett. A 17. század végén a községnek már volt fából épült református temploma.

A 20. század elején, Trianont követően a község az ország határára került, így elvágták természetes történelmi központjától, Szatmárnémetitől. Csengerrel az idők folyamán vagy a híd vagy a révátkelő kötötte össze. Erről Petőfi Sándor is megemlékezett egyik versében.

1932 és 1941 között Komlódtótfalu nem volt önálló község, Csengerrel volt egyesítve.

Az 1950-es évektől kezdve a térség több településéhez hasonlóan Komlódtótfalut is fokozottan sújtotta elvándorlás, húsz év alatt a lakosság közel 25%-kal csökkent. Az 1970-es nagy „Szamosi árvíz” szinte teljesen elpusztította a falut. Az újjáépítést az állam megnehezítette, a hidat is lerombolták. Ez volt Kádár János falurombolása. Egyetlen évtized alatt a település népessége 77%-kal csökkent. A 90-es évekre – a múlt század közepe táján még 1400 lakost számláló település – 67 főnyire zsugorodott.

Nevezetességei

A falu természeti adottságai

A falu református temploma 1855-ben épült. A kelet-nyugati tengelyű épületnek nyugati, homlokzat előtti, 25 m magas, háromszintes, tükrös-falsávos tornya van. A templom keleti vége félköríves záródású, mindkét oldalon és a keleti végén félköríves ablakokkal. A 8 m × 17 m-es belső térben sík, kékesszürke festett deszkamennyezet, 200 ülőhely, falazott szószék, két fakarzat, a keletin orgonautánzat van. Berendezését 1911-ben készítették. Jellegére nézve az országút mentén, kertben szabadon álló, homlokzat előtti tornyos, egyszerű, késő klasszicista és elkésett barokk elemekkel bíró épület.

A római katolikus kápolna 1835-ben épült. Jellege szerint szabadon álló, egyszerű, toronytalan kis építmény, elkésett barokk és klasszicista elemekkel.

A község legjelentősebb építészeti emléke a Becsky-Kossuth kúria műemléki védettség alatt áll. Figyelemre méltó épület, az eredetileg Becsky-, később Kossuth-kúria, amely a 17. században épült a Becsky család részére. 1900 körül már Kossuth-birtok Kossuth István fia, Lajos Gábor tulajdona lett, majd ennek két leányáé 1945-ig. Az államosítást követően a TSZ raktárként és istállóként használta, majd tűzvész pusztította tetőszerkezetét. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1961-62-ben állította helyre nagyobb részt, felújítása - főként belsejében - jelenleg is tart. A kúria magasföldszintes, manzárdtetős, késő barokk épület, klasszicista elemekkel. Körülötte tágas udvar, tőle jobbra és balra gazdasági melléképületek, mögötte angolpark pavilonnal. Állami tulajdon, mely a Műemlékek Állami Gondnokságának vagyonkezelése alatt áll.

Becsky-kúria

A faluban néhány ház a szatmári népi építészet hagyományait őrzi.