Somogyzsitfa

Fekvése

Balatonszentgyörgytől délre, Marcalitól nyugatra, a Marcali-hát nyugati oldalán fekszik. Somogyzsitfa három településből áll: északon Somogyfehéregyház, középen Felsőzsitfa, délen pedig Szőcsénypuszta terül el.

Története

1950-ben jött létre az addig önálló Felsőzsitfa és Somogyfejéregyház községek egyesítésével. Felsőzsitfa és Somogyfehéregyház a 20. század elején Somogy vármegye Marczali járásához tartozott. Felsőzsitfának 1910-ben 770 lakosa volt, melyből 769 magyar volt. Ebből 755 római katolikus, 11 evangélikus volt. Somogyfehéregyházának 1910-ben 422 magyar lakosa volt. Ebből 419 római katolikus, 3 izraelita volt.

Felsőzsitfa

Felsőzsitfa nevét a középkorban Sikova, majd Felső-Zsitva alakban említették az oklevelek, és a Bő nemzetség ősi birtokaihoz tartozott. E nemzetségből származott Trepk (1280-1309.), aki a Sárközy Ibrahim birtokain okozott károk pótlására kénytelen volt itteni birtokait neki átengedni. 1449-ben a Laki Thúz, a Szőcsényi és a Létai családok birtoka volt. A 15. században a szakácsi pálosoknak is volt itt birtokuk, majd 1506-ban a Keresztúri család volt a földesura. Neve az 1536évi adólajstromban Sytwa alakban fordult elő. 1550-ben Alya Mátyás volt a birtokosa, de ekkor már elpusztult helységként szerepelt az adólajstromban. Az 1583 évi adólajstrom szerint Tahy István birtoka volt. 1715-ben csak 9 háztartást találtak itt, egy 1703 körüli időkből való összeírás szerint csak puszta és Sankó (Zankó) Miklós és Boldizsár tulajdona. 1733-ban Jankovics Istváné és a Jankovics családé maradt egészen a 19. század közepéig. 1856-ban gróf Széchenyi Pálé, 1872-ben a Véssey család tulajdonába került és Véssey Sándor, a hozzátartozó Szőcsény-pusztával együtt, hitbizományi birtokká alakította. Ugyanő építtette a szőcsényi csinos kastélyt is. A községhez tartozó Szőcsény-puszta helyén a középkorban jelentékeny falu feküdt:

Szőcsény

Szőcsény nevét 1254-ben Zeuchen néven említették először az oklevelek. A településnek az 1411-1413 közötti években már plébániája is volt, 1436-ban pedig a szakácsi pálosoknak voltak itt birtokaik. 1449-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szőcsényi családok birtoka volt. 1484-1500 között Lak (a mai Öreglak) tartozékai között szerepelt. 1549-ben Korláthkőy Annát iktatták birtokába, 1550-ben pedig Zékel Ferenc volt a földesura. 1559-ben Tahy Ferencz és neje, Zrínyi Ilona, vásárolták meg. Az 1563 évi török kincstári adólajstromban még 8 házzal szerepelt. Az 1701-1703 körül kelt összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak az urai, 1733-ban pedig részben Jankovics Istváné volt, a 20. század elején Véssey Lajos birtokaként említették.

Somogyfejéregyház

Somogyfejéregyház, Fejéregyház Árpád-kori település. Nevét 1299-ben már említette oklevél. 1368-ban I. Lajos király fiusította itteni birtokaikba Fejéregyházi György leányát, Katics asszonyt; de a Szobi családnak is volt itt birtoka. Plébániáját az 1332-1337 évi, valamint az 1402 évi pápai tizedjegyzék is említette. 1536-ban a lövöldi perjel, 1550-ben Alya Máté birtoka, de ekkor csupán 1 portája volt. 1580-ban í török kincstári adólajstrom szerint 8 házból állt. 1703 körül már csak puszta és a Festetics család birtoka, később pedig az esztergomi főkáptalané lett, a káptalan volt a legnagyobb birtokosa a 20. század elején is.

Nevezetességei

Felsőzsitfa-Csákány között középkori földvár, a csákányi vár elővára, az 1800-as évek végén árkában buzogányt találtak. Szőcsénypusztán középkori vár sáncai, a belső várban XIV.sz-i kápolna. Szőcsénypusztán Véssey-kastély, ma mezőgazdasági szakiskola